Ezen a kérdésen morfondíroztam:
Miért szeretek terapeuta lenni?
Mondjuk ez így elsőre erőltetettnek tűnik, pedig dehogy.

Nézem sokszor az emberek arcát, és annyi meggyötört, kifáradt pillantást rejtenek, h ez néha elszomorít. Úgy megkérdeznék egy sápadt-fáradt arcút, vajon azzal foglalkozik nap mint nap, ami igazán kielégíti? A napi rutinnal is színezett tevékenysége vajon feltölti vagy meg sem érinti?

Merthogy én annyira szeretem a pszichológiát, a segítségadást, az emberek mélylelki bolyongásának kísérését, hogy akár az este 9-kor távozó kliens után is mosolygok , és hálát adok a Mindenségnek (ki miben hisz, helyettesítse ide be :), hogy ezt a munkát végezhetem.

Azt hiszem számomra a terápia és ennek az alapjául szolgáló pszichológia azt ajándékozza, amit Csíkszentmihályi Mihály Flow elmélete is takar.

Csak pár mondatban:
Csíkszentmihályi és csapata 20 éven át kutatta, h mitől boldog az ember. Egy “egyszerűnek” tűnő tesztet dolgozott ki. Kísérleti alanyaik egy héten át napi 6-8 alkalommal lejegyzeteltek saját magukról 3 dolgot, mégpedig, hogy az adott személy éppen:

  1. mire gondol,
  2. mit tesz,
  3. hogy érzi magát?

Elég egyszerű kísérletnek tűnik, talán az ember még meg is rántja a vállát, és könnyűnek ítélve a dolgot azonnal belevág. (Én egyszer neki kezdtem e munkának. Bevallom fél nap alatt megbuktam, feladtam a jegyzetelést.)

A dolog lényege, hogy megvizsgálva 100.000 embernek ezt az egyhetes önvizsgálatát, arra jutott Csíkszentmihályi Mihály, hogy akkor lesz valaki “boldog vagyok” élményben gazdag, ha pl. olyan tevékenységet végez az ember, ami önmagában hordozza a jutalmat, azaz nem egyfajta külső elismerését, hanem belső “jó érzésért”. Ha ez a tevékenység egyfajta belefeledkezést eredményez, megszűnik tér és idő, minden ami van egyfajta csúcspontot eredményez pszichikusan és fiziológiásan is.

Nekem ezt adja a munkám, és a vele járó mindenfajta tevékenység. “Felolvadok benne”, és boldog vagyok közben a legapróbb sejtemig is, amolyan csúcsélményt ad pusztán az, hogy DOLGOZOM. Így nagybetűkkel.

Kívánom, h mindenki találja meg, h mi az számára, ami ezt a munka általi boldogságélményt számára biztosítja, és ne habozzon időt, energiát, pénzt… stb. befektetni abba a DOLOGBA!

Nem könnyű, de megéri….

Kérd további blogbejegyzéseimet, leveleimet!

Pin It on Pinterest