Kezdetben volt a vágy, az érzéki szenvedély, a romantika és a vágyakozás.

Aztán jött a már jól ismert illatok és mozdulatok biztonságos egyvelege.

Lassan beköszöntött a megszokás, a szürkeség, s eltűnt a pillanat szülte egymásnak ugrás minden izgalma.

És kihunyt a tűz, eltűnt a parázs. Nem maradt csak a test távolsága és egyfajta remény, hogy bár szex nincs, érintés sincs, és elmúlt a játékos vadságról való álmodozás is, de azért ti még szeretitek egymást mindenen át!

“Mi már csak érzésekben szexelünk!” – mondják azok a párok, akiknél kimúlt a test érzéki forradalma.

Nincs is ezzel semmi baj, hiszen mindenben, ami él és létezik van egyfajta körforgás. A legnehezebb sokszor elfogadni azt, hogy semmi nem örök és minden mulandó. Mi emberek egyszerre akarjuk a bizsergést, a változást a lendületet, és egyazon időben vágyunk az állandóságra, a kiszámíthatóságra és a biztonságra.

szex-öröm-boldog

EZ A KÖRFORGÁS VAN A SZEXBEN ÉS A HÁZASSÁGBAN IS

Legyen vad és izgató és érzéki és gyönyörben teljes.

De a másik álljon rendelkezésre, amikor csak szükség van rá.

Legyen kiszámítható és elérhető, kedves és türelmes.

Legyen kreatív, fantáziáktól túlfűtötten játékos, de támogasson mindenben, ahol csak megakadsz.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a sikertelen lombikozás előtt, közben és után mi zajlik bennetek, akkor kész csoda, hogy még együtt éltek és nem menekültök külön-külön egymástól távoli bolygóra.

MIT IS TESZ A LOMBIKOZÁS A SZEXUALITÁSSAL?

Amikor felötlött bennetek, hogy gyermeket szeretnétek, és még a természettől vártátok a bébi megfoganását, csupán a ciklusod vége körül éreztél szorongás gombócot torkodban. Izgultál, hogy megjön-e a menstruációd vagy elmarad és csönget a gólya, hozza a kelengyéteket.

A hónap napjait édes testiségben éltétek. és nem csak azokon a ciklusközepi napokon szexeltetek, hanem ahol és amikor csak lehetett. Ha mindkettőtök pátkapcsolati élménye kielégítő volt, akkor a gyermek iránti vágy valami óriási erővel tudta a kapcsolatot szexuálisan is felizgatni. Nem csak a szívetek telt meg vágyakozással egy babára, hanem egymást is újra úgy tekintettétek, mint egy csodálni való érzéki tüneményt. Van, aki úgy számol be erről, hogy újra fülig szerelmes lett párjába, mert nem csak a személye lett a másiknak izgalmasan új, hanem erotikusan is újult erővel izgatta fel a jelenléte. Ezt a fantáziálgatás és jövő tervezés hozza, amiben egy újfajta családi dimenzió reménye rajzolódik ki: kisbabás család leszünk, akik édes tejszagban és pihe-puha babaországban élik majd mindennapjaikat (az más kérdés, hogy ez egy illúzió csupán, és egyáltalán nem ilyen élmény gyermekágyas kiscsaládnak lenni, de erről majd később írok egy cikket), illetve e cikk végén, lent találsz egy videót, amit érdemes megnézni, hogy lássad, milyen változásokat hoz a kisbaba érkezése).

Amikor a baba csak nem akart a testetek nászából megfoganni, akkor a torkodból a fojtogató gombóc, egyre jegesebb rémületté vált, s a gyomrodat kezdte szorongatni.

MI VAN, HA MEDDŐ VAGYOK ÉS NEM LEHET GYERMEKEM?

Ekkortájt kereshetted fel orvosodat, hogy segítsen eldönteni, mi lehet a baj.

Attól függően, hogy milyen az orvosod elképzelése a gyermektelenség okairól, különböző vizsgálatokra küldött. Reménykedtél, hogy talál valamit az orvosi eredmények között. Bután hangzik, de szinte imádkoztál, csak legyen valamilyen betegséged, vagy találjon bármilyen okot. Kerested a racionális magyarázatát a sikertelen hónapoknak.

Ha az orvos fellelt valami magyarázatot, akkor gyógyszereket kaptál, diétába és sportba kezdtél, s újból reménnyel telve kezdted ciklusodat figyelni. Ha megjött a menstruációd összetörtél, ha késett, akkor madarakat lehetett fogatni veled, oly boldoggá váltál. De aztán megjött, és lenéztél a poklok fenekére is.

Ciklusod monitorozását követte a spontán szexet felváltó kötelező aktusok sorozata. Talán eleinte még volt némi érzéki vágy, és izgalom, de aztán elillant és nem maradt más, mint a robotüzemmódba kapcsolás. Kötelezővé vált az, ami kezdetben a játékosság és érzékiség minden jegyét magán viselte. S amilyen intenzíven jött a “kell szexelni” nyomása, olyan erővel halt ki a házasságotok élményt adó mámora.

Úgy működik ez, amint a kötelező olvasmányok világa a sulis években. Kevés ember érzi úgy, hogy élete legizgalmasabb olvasmányai a kötelezők voltak. Hiszen nem a kedv határozta meg, mit és mennyit olvass, hanem előre megmondták, megszabták az egészet. Ez ellen a kötelezőség ellen pedig csak lázadni lehet, mert az autonóm lényed egész kora gyerekkortól lázad ellene.

Miért lenne ez máshogy a szexszel, sőt? A szex az egyik legintimebb részünk, így amilyen érzékeny, annyira védett is. Ha nem akar a test valamiben kötelezően részt venni, akkor ugyanoda el lehet jutni, mint a kötelező olvasmányokkal. Mindegy mit, csak azt a könyvet ne kelljen olvasni! Igaz, hogy egy jó könyv, de akkor se! Igaz, hogy jó a szex, de kötelezően, borzalmas élmény is lehet.

Mert bár a gyermekre vágytok leginkább, de az élet attól még zajlik a maga medrében. Ott a munkátok, a hobbitok, a családotok és a barátok köre. A külvilág nem szűnik meg, így azok hatása se tűnik el a semmibe. Egy fárasztó és nagyon nehéz nap után nincs abban semmi kivetni való, ha épp nem vagy kíváncsi senkire, még a párodra se. Ez teljesen normális. No, de mit lehet tenni, HA ÉPP AZON A NAPON KELL SZEXELNI? Akkor aztán nincs elhúzódás, kihagyás, mert KELL az a baba, KELL az aznapi SZEX.

És kész, vége a vágynak, a spontán kedv adta kíváncsiságnak.

Ha ehhez még hozzá vesszük az elmúlt hosszú hónapok sikertelenség élményeit, el is indul a teljes önértékelés összeomlása. Hiszen se gyerek, se kedv, se lelkesedés. Csak a csalódások halmozódnak egymásra.

A kapcsolatotok több sebből vérezve, a lelketek szétmarcangolva, a bizonytalanságotok csúcson, és akkor jött az utolsó szalmaszálak sokasága: elkezdtétek az inszeminációk, majd lombikozós mindennapok kálváriáját.

Ettől a pillanattól kezdve minden a leendő gyerek körül kezdett forogni. A családi kassza egyetlen célja, hogy kibírjátok fizetni a költségeket. Vizsgálatok sokasága hetente, hormoninjekciók, kúpok, gyógyszerek, diéták, és kontroll minden szinte. Szexelni alig van kedvetek, de aztán tilos is, mert a steril lombikcső és petri csésze nászához gyűjtitek sejtjeiteket.

Felkészülés, leszívás, anyagleadás, sejttalálkozó és kész is a gyermeketek. Igaz, szabad szemmel nem látható, csak a mikroszkóp segítsége adhat bizakodó reményt. Szívet melengető a kicsi embriók látványa. A transzfer, a visszaültetés után jön a mindenki halála: 14 nap csenddel teli, néma várakozás. biztatjátok egymást, és gondolni se mertek a rosszra, mert féltek, hogy akár egy rossz gondolat és vége mindennek.

Ez a 14 nap újabb stressz a babára vágyakozás közben, és az ha nem sikerül a lombik, akkor a pokolba vezető utak egyike is.

SENKI NEM TUDJA MEGMONDANI, HOGY MIÉRT NEM SIKERÜLT!

Pedig minden oké volt: tökéletes időzítés, szuper egészség mindkettőtöknél, a legjobb sejtek násza, bio kaja, sok mozgás, pozitív gondolatok, és remény, remény, remény…

… és mégse sikerült.

Ennél lélekgyilkosabb dolog nincs is a világon.

Teljesen természetes, ah mindez a kapcsolatotokat is megtépázza. Hiszen nem csak a sikertelenség van jelen, hanem a fáradtság, reménytelenség, csüggedés és egyfajta belső kétség is: esetleg büntetésnek kapjuk ezt a nyomorult helyzetet?

MIT LEHET ILYENKOR TENNI?

Álljatok meg egy kis időre!

Pihenjetek meg, és gondoljátok végig, mi adna erőt nektek ezek után a nehéz évek után! Ha volt hobbitok, akkor kezdjetek bele, ha van valami olyan vágyatok, amit évek óta a baba miatt tologattok, akkor vegyétek elő, poroljátok le, és kezdjetek bele! Keressetek minél több olyan élményt, ami pihentető és fokozza a belső kreatív erőforrásaitokat.

Nem baj, ha nem vagytok mindig együtt.  A sikertelen lombikozást, a gyermektelenséget nem biztos, hogy ugyanúgy tudjátok feldolgozni. Minden embernek más a megküzdési modellje, és ami jó az egyikőtöknek, nem biztos, hogy jó a másiknak is.

Ha a szexhez egyáltalán nem jön meg a kedvetek, akkor mélyebb szinten vagytok elakadva és lehet, hogy egy külső szakember segítsége is szóba kell jöjjön. Nem jó, ha így marad, mert a korábban szexuálisan stabil és jól működő kapcsolat testi intimitás nélkül komoly veszélybe kerülhet, hiszen az egyik legerősebb kapcsolódási pontot veszítitek így el.

Ilyen esetben azt a pontot kell megtalálni, ami még jól működik, ahol még tudtok kapcsolódni egymáshoz. Majd ha ezeken a pontokon erőt gyűjtötök és újra hinni és bízni tudtok abban, hogy az élet jó és szép, akkor könnyebb a testiség felé újra nyitni, és egymás testben is élvezni.

Nem igaz azonban, hogy az idő minden sebet begyógyít! A babátlanság egy nagyon súlyos életkrízis, és itt az időnek épphogy nyomást gyakorló szerepe van, így kettős szorításba kerültök: idő kell a gyógyuláshoz, ahhoz hogy lelkileg is testileg is megerősödjetek, de gyorsan kell menni lombikozni, hogy nehogy kicsússzatok a biológiai óra adta lehetőségekből. Így az idő nem sebgyógyító, hanem nyomasztó elem, épp ezért használd ki minden lehetséges percét, hogy rendezd önmagadban önmagadat, találd meg belső erőforrásaidat, és fedezd fel, mit adhat neked mégis ez a keserű időszak?!

Ebben segítek neked leveleimmel is, amit itt kérhetsz mostantól!

Iratkozz fel, és küldöm őket:

Add meg a neved és e-mail címed ahová küldhetem LOMBIK LÉLEK leveleimet!

Név*
Email*
Email még egyszer*



Ölelés:
Viki, a Léleksimogató

Lombik-lélek-szakértő-Gyetvai-Viki-terapeuta-és-coach.jpg

 

 

Pin It on Pinterest