3 könnyen elvégezhető önismereti jó tanács

1. STOP a negatív önostorozó gondolatoknak

Első lépés, hogy minden negatív magadra vonatkozó gondolatodat próbálj elcsípni! Van belőle jó sok, úgyhogy csak elsőre nehéz megtenni, de ha belejössz, úgy telik meg egy füzet, hogy a megdöbbenéstől állni se tudsz majd, csak ülsz és csodálkozol, hogy mi a frász ez a sok önostorozó gondolat.

A következő lépés, hogy kiválogatod a legtöbbet hangoztatott mondatokat, és elkezded szépen kibontani részleteiben: HONNAN IS INDULT el ezeknek az ismételgetése? Talán valaki mondta, vagy valahonnan magadra vetted, esetleg te mondtál ilyet valakinek és “rajtad maradt”…

Ehhez a belső érzelmi utazáshoz (önismereti kalandhoz) kiválóan használható egy személyes napló (lsd. 2. pont!). Jó ha mindent leírsz, amit csak találsz, mert nem csak a szó száll el, hanem a gondolataid is elillannak azonnal! Pedig jó lenne, ha megtalálnád minden gondolatod érzelmi gyökerét, és az érzelemhez tartozó múltbeli emléket! Csak így tudod ugyanis átformálni a saját magadhoz való viszonyodat egy lehúzó állapotból egy ÖNBUZDÍTÓ állapotba!

2. Naplóírás

Mint az előbb írtam a leglényegesebb, hogy mindent próbálj meg leírni, ami Benned történik. Nem az a lényeg, hogy ez vagy az zajlik körülötted, mert az nagyjából mindannyiunkat elér.

A lényeg abban van, hogy a külső történésekre létrejövő érzelmeidet tudd megfogni és megtartani. Pl. a főnököd igazságtalanul megbánt, netán megsért téged. Ez alapjában mindenkit kiborít, még a legedzettebbek is kibillenek egy ilyen főnöktől, de ők, mármint a folyamatos önismerkedők, eltudják csípni azt, ami bennük történik. Meg tudják nevezni, hogy mit éreznek, hol érezték korábban, mi az, amit akkor a múltban nem kaptak meg gondozóiktól, barátaiktól, és mi az, aminek örültek volna, illetve, hogy mi az, amit most a jelenben ezzel tenni szeretnének. Azaz a reagálásuk erre a főnökös szituációra nem egy fejlehajtott szőnyeg alatti cirkálás lesz, hanem egy egészséges konfrontáció, amiben meg tudja magát védeni, és ki tud állni magáért.

3. Séta a szabadban – egymagadban

Ezt már többször javasoltam. Keress egy csöndes utcát, egy halk folyópartot, egy mezőt, egy erdei utat…. ki hol él 🙂
Végy egy kényelmes sétacipőt, és indulj utadra. Legyél kötelezettségektől mentes, hogy mindent, ami benned zajlik itt és most, azt át tudd érezni!

Nem működik ez, ha épp kijelölöd, most van 11 percem és slussz. Erre a legbelsőbb éned befeszül, és nem fog tudni megnyílni a tudatos, kontrolláló részednek.

Tele vagyunk hajtással, határidőkkel, információkkal, mindenféle elvégzendő feladatokkal. ELÉG EBBŐL! – kiabálja benned “valaki”, és a lényeg, hogy ezt halld meg, és válaszolj arra, mi benned zajlik. Ezt nem lehet meghallani, ha őrület vesz körül, meg ostorozod magad, hogy ezt kell csináljam, azt kell csináljam…. NEM! Tégy félre csak egy kis sétaidőre MINDENT és rajta, tedd meg az első lépést KIFELÉ, a te sajátos külső tudatot felé, hogy harmóniába kerülj SAJÁT BELSŐ magaddal! Rajta!

Tetszett a cikk?

Nyugodtan megoszthatod, elküldheted ismerőseidnek, barátaidnak! Köszönöm!

Bármilyen meglátásod, véleményed örömmel fogadom!

Kérd további blogbejegyzéseimet, leveleimet!

Pin It on Pinterest