fbpx

Egész életedben minden sikerült, most selejtes élményed van, borzalmasan érzed magad.

Eddig, ha kellett tanultál, készültél, vizsgáztál, átmentél, sikerrel jártál.

Lett végzettséged, sok szép papírod arról, hogy ügyes vagy, lett egy diplomád, vagy kettőd, vagy sok.

Mindig megfeleltél az elvárásoknak, és ez megnyugvással töltött el Téged.

Megélted, hogy jó vagy, és hogy szeretnek, elfogadnak, ragyognak Rád.

Most pedig, hogy már harmadszor, negyedszer, sokadszor sem sikerült a lombikkezelésed, elrettentő élmény jár át 0-24-ben:

Selejtes vagyok…

Ez egy olyan negatív meggyőződés, ami sok esetben jelenik meg a sikertelen lombikkezelések következtében. Lehet teljesen új tapasztalatod, de lehet megszokott is. Amilyen érzelmi csomagot hozol magaddal korábbról, ez határozza meg, milyen meggyőződések alakulnak ki Benned életed Nagy Eseményei következtében.

Ha életedben sokszor kellett azzal szembesülnöd, hogy nem vagy oké, akkor a “Selejtes vagyok!” megjelenését egyfajta rezignációval fogadod. Még legyintesz is, és abszolút természetesen veszed gondolatbeli jelenlétét. Sokszor szoros kapcsolat alakul ki egy-egy ilyen hiedelemmel, mintha képzeletbeli jó barátok lennétek, úgy kezeled, mint egy régi jó ismerőst, és ez megnyugvást ad. Az ember úgy van behuzalozva, hogy semmi nem ad nagyobb komfortérzetet, mint az, ha valami változatlan, ismerős, és megszokott. Ettől válhat igazán kényelmessé az, ha megéled ismét: “Selejtes vagyok!”
Mi más lenne? – kérdezhetnéd.
Ezzel élsz 30+ éve, akkor most mi változna?

A másik csoportba akkor tartozol, ha ezt a negatív tartalmú önmeghatározást még soha nem érezted. Teljesen új és szokatlan világba csöppnesz, ami iszonyat rémülettel jár. Követi a kétségbeesés, a tehetetlenség, egyfajta mély és borzalmasan sötét érzelmi kútba zuhanás élménye.

Eszköztelen vagy ennek kezelésére. Minél több sikertelen lombikot szenvedsz el, annál mélyebben kötsz ki. Két sikertelen lombik között nincs az érzelmeidben megnyugvás, fellélegzés, felfelé való rendeződés. Nem ismered a kudarc utáni talpraállás élményét, csupán a süllyedést és a reményvesztettséget, ami szép lassan minden életteredet beárnyékolja. Darabokra hullasz és a végtelenségig kimerülsz.

Ezen a ponton érkezel meg hozzám és kezdesz a lelkeddel és az érzéseiddel is foglalkozni, ami önvizsgálatra és önismereti kutakodásra sarkall téged.

Hogyan bánunk el a “Selejtes vagyok!” meggyőződéssel a sikertelen lombikot követő konzultációkon?

  • Először is feltérképezzük, mióta kísér téged utadon ez a negatív hiedelem?
  • Mikor volt az első pont, ahol ez megjelent gondolataidban?
  • Milyen érzéseket generált benned?
  • Mit éreztél testedben?
  • Hogyan hat a jelenlegi mindennapjaidra ez a “Selejtes vagyok!” önmeghatározás?
  • Hogyan hat a kapcsolataidra?
  • MIként befolyásolja karrieredet, munkamorálodat?
  • Milyen minőségű életet élsz?
  • Ez az élet méltó-e hozzád, tényleg ezt akarod-e?
  • Megkeressük, hogy milyen meggyőződés lenne ehelyett vágyott számodra?
  • Mi által érhetnéd el ezt az állapotot?
  • Mit lennél hajlandó azért tenni, változtatni, hogy ez az állapot megélhető legyen számodra?

Miért nehéz megküzdeni a “Selejtes vagyok!” élménnyel?

Ha egész életed ekörül fonódott, és ezzel kellett fontosabb eseményeiden szembesülnöd, akkor rengeteg ilyen személyes történetet fogunk átírni a konzultációkon. Értelemszerűen minél több esemény volt, annál nagyobb a munka, ami vár rád. Sajnos ez nem könnyű, hanem kínkeserves fáradozás.

A másik véglet ha soha nem volt az életedben olyan élmény, amiben nagy kudarcot vagy olyan elbukást éltél meg, amelyből fel kellett volna állnod. Ilyenkor hiányoznak azok a megoldási és megküzdési módok, amik segítenek téged átlendülni azon a mélyponton, ahová a sikertelen lombik következményében érzelmileg bezuhantál.

Különösen nehéz azoknak a hölgyeknek a sikertelen lombik utáni érzelmi mélységekkel megküzdeniük, akik nagyon jó tanulók voltak egész életünkben, jól teljesítettek, sikeresen vizsgáztak, majd felfelé ívelő karriert futottak be. Volt egy belső biztonságuk, ha ők jók, akkor minden jó körülöttük velük. Egész mélyen átélik “Jó kislány” voltam, mi más lehetne, mi jó dolgokban van részem?

Elképzelhetetlen volt (és sokszor a mai napig az), hogy ne legyen a teljesítményük 100%-os vagy ezen túli. Olyan szorongást élnek meg, ha ez nem működik, ami bénítja az egész működésüket, így a teljesítményszorongásuk lesz a fő fókuszban.

Nehéz helyzet, hiszen van egy megrendíthetetlennek tűnő énkép: én tökéletes vagyok, ha jól teljesítek (ami sokszor 150-200%-os), akkor a világban minden rendben van! A párkapcsolatuk tökéletes, a szüleik még tökéletesebbek, az életben minden szép, jó és kiegyensúlyozott. Az egész életükre jellemző, hogy a sikeres, sőt a kiváló teljesítményük után jónak, okosnak és ügyesnek érezték magukat. A környezetükből azt élték meg mindig, hogy őt szeretik, szépnek gondolják, és ezért vissza ragyognak rá.

A sikertelen lombik után ez teljesen elmarad. Minden korábbi pozitív énkép átfordul pont az ellenkezőjébe.
Rossznak élik meg magukat, aggódnak azon hogy mégsem olyan tökéletesek, csúnyának és kibillentnek élik meg az életüket.
Azt gondolják valami nagy baj van velük, és hogy egyáltalán nem szerethetők a sikertelen lombik után, sőt teljesen elutasítottak, így végtelenül magányosak lesznek.

Ismerős ez a “Selejtes vagyok!” helyzet számodra?

Emögött a működés mögött sokszor az a probléma hogy az egész életedet teljesítmény szintjén élted meg. Akkor érezted magad okénak, hogyha valamiben előre jutottál, hogyha valamiben megfeleltél, hogyha valamilyen külső elvárás szerint tudtál eredményeket elérni. A saját magadra vonatkozó megítélések kívülről erősítettek meg, mert külső fontos kapcsolati személyektől érkeztek meg. Kevés az a belső erő ami biztosít téged arról, hogy úgy ahogy vagy te jó vagy, szerethető, a magad valójában tökéletes.

Mi következik még a “Selejtes vagyok!” élményből?

Amint ez a sok negatív élmény elkezd benned működni, rettegsz attól, hogy másokkal kapcsolódj. Úgy érzed, mindenki negatívan áll hozzád. Félsz attól, hogy leértékelnek, és nem fogadnak el, hiszen nem hoztad a tőled elvárt eredményeket.

Ilyen esetben gyakori hogy elmaradnak a korábbi kapcsolatok, így szép lassan elmagányosodsz teljesen. Egyedül maradsz életed legnagyobb tragédiájában. Sokszor elhalványulnak, elszürkülnek a családi kapcsolatok. Te elmaradsz fontos eseményekről, és megkérdőjelezel mindent, ami korábban a biztonságot adott a te számodra. Végtelen bizonytalan talajra érkezel, s mivel a sikertelenség miatt egy mély érzelmi krízisben vagy, így lelkileg kimerülsz, érzelmileg kifáradsz.

Ezen a ponton elindulsz egy újabb lombik küldetésre, hiszen a te személyes élményed akkor fordulhat pozitívba, ha ezen sikeresen végzel, és pozitív terhességi tesztet, majd gyermeket produkálsz.

Iszonyat tévúton vagy, mert a Te önélményed nem azon lesz mérhető, hogy sikeres lesz-e egy következő lombikod vagy sem! Ez nem tudja majd megváltoztatni a személyes meggyőződéseidet, ám képes tovább bonyolítani őket!

Az a szerencsés, ha van egy belső, saját magad által, a külső személyektől független belső biztonságérzeted, amit az életed kudarcai ugyan beárnyékolhatnak, de nem vehetik el! Akkor vagy rendben, ha meggyőződésed az, hogy te önmagadban jó vagy, értékes, és tiszta!

A legnagyobb érzelmi csapda, amit állítasz magadnak, ha azt gondolod, akkor múlik el a “Selejtes vagyok!” meggyőződésed, ha sikeres lesz a lombikod, és anya lehetsz a jövőben!

Ez így nem igaz, sőt teljesen hibás gondolatmenet! Nem ez fog segíteni!

Ezek a bevésődések olyanok, mint egy rohadt erős mágnes. Ami történik veled, az mindig sokszínű értelmezésre és önmeggyőződésre ad lehetőséget. Amire huzalozott téged az életed, amit elhitettek veled a közeli fontos személyek, azt fogod alapigazságként venni. Épp emiatt van, hogy ugyanazt a történetet minden ember másként keretezi, és más élményekkel meséli el.

Ha neked a “SELEJTES VAGYOK!” a legerősebb önmeghatározási élményed, akkor minden eseményben, ami az életedben fontos lesz, nagy valószínűséggel belekerül ugyan ebbe az értelmezési tartományba. Azokat az elemeket szívja magához a Te “Selejtes vagyok!” mágnesed, amik ezt igazolják. Éppen ezért van az, ha a lombikod sikerrel járna, és te édesanyaként élhetnéd az életedet, akkor is átjárhat ez a negatív meggyőződés.

Dolgozom olyan hölgyekkel, akiket ismertem a sikertelen lombikozások előtt, és a sikeres lombikozás után is. Ha nem dolgozták föl a “Selejtes vagyok!” negatív hiedelmet, akkor sokszor ugyanezzel az élménnyel érkeznek meg a konzultációkra. Minden, hogy egy gyermek vagy több gyermekes anyaként élnek, az élete szerepeit elkezdi beárnyékolni ez a baljóslatú, súlyos és romboló “Selejtes vagyok!” meggyőződés.

Ilyen esetben még nehezebb lesz a küzdelem. Mielőtt anyák lettek, leginkább magukért küzdöttek, de anyaként rájuk kerül még egy csomag: “Jaj, mit adok a gyerekemnek tovább? Csak neki ne ártsak ezzel!”

Minél tovább cipeled megoldatlanul és feldolgozatlanul ezt a negatív “Selejtes vagyok!” csomagot, annál több terülten jelenik meg, és lesz egyre nehezebb magszabadulnod tőle!

Ezt szeretnéd az életedtől vagy egyébre szerződnél?

Te döntesz!

 

Ölelés:
Gyetvai Viki, a Léleksimogató

LOMBIKOS támogató CSOPORT a Facebookon:
https://www.facebook.com/groups/246496832462921/?ref=bookmarks
Gyere, várunk szeretettel Téged is!

 

Jelentkezz be hozzám terápiára az alábbi űrlap segítségével!

8 + 3 =