fbpx

Soha senki nem készített fel Téged arra, hogy mivel jár valójában a lombik. Arról már korábban is írtam, hogy kezdetben úgy tűnhet, milyen egyszerű részt venni lombikozásban, és milyen könnyű azt gondolni, hogy nektek azonnal sikerülni fog. Ezt erősíti a sok-sok kivizsgálás, ami után csak akkor indítják el a lombikodat, ha minden testi eredményed az optimális tartományban található. Az orvosod is azt sugallja, hogy csodás minden, így reménytelien várakozol a pozitív teszt eredményére.
Mi mást tennél?
A racionális világban tényleg minden adott arra, hogy teherbe ess, s erre még az ezo-spiro vonal is ráerősít: légy optimista, és a vágyaid szerint teljesül majd minden kívánságod! Arról is írtam már korábban, hogy ez hatalmas bullshit, és mélyen mérgezőn visz egyfajta lelki csapda helyzetbe téged.

A valódi eseményekről, lelki nehézségekről, mit sem tudsz, így mindaz, ami valójában benned zajlik a beavatkozások közben a rémületbe és a kétségbeesésbe kergetnek téged. SZERETNÉM, ha elhinnéd, és elfogadnád:

NORMÁLIS VAGY, HA A LOMBIKOZÁSBAN NEHÉZ ÉRZÉSEKET ÉLSZ MEG!

De  nem csak hitegetni akarlak, és éppen ezért össze gyűjtöttem neked azt a 9 nehéz dolgot, amit mindenki átél a lombikos küzdelmében:

1. dolog, ami nehéz a lombikozásban: A KEZDŐK TAPASZTALATLANSÁGA

Amint saját magad elhatározásából vagy orvosod javaslatából elindulsz a lombikozás útján, szembesülsz azzal, hogy nincs egy platform, nincs egy hiteles gyűjtemény arról, hogy merre indulj el. A vágyad egyszerű és teljesen normális: kisbabát szeretnél, anyukaként élnéd a mindennapjaidat. Mivel természetes úton nem fogant meg az embrió, vagy korán elveszítetted a magzatodat, így sikert már csak a lombikozás ígér számotokra. Mintha minden, ami eddig kudarc volt, most átváltana a siker ígéretébe.

Igen ám, de  ki legyen a választottad eme úton? Kiben bízz, kinek az utasításait kövessed? No, igen, hatalmas vívódás eljutni akár csak oda, hogy mivel is támogasd tested tartalékait, hogyan vidd az életed, hogy sikeres legyen a lombik?

Ha a nőgyógyászod nem lombikspecialista, akkor ajánlani fogja a Tuti Sikert Garantáló Kollégáját, és Te mint egy istenhez fordulsz áldásért és követendő jó tanácsért. Iszod a Nagynevű Lombik Guru szavait (ha mondd valami követhetőt), és utadra bocsát egy rakatnyi elintézendővel. Megszentesült áhítattal szeded be a vitaminokat és gyógyszereket, nagyjából bármit, ami a sikeres lombikozást garantálja. A kivizsgálások, vérvételek időpontjai lesznek életetek origói. Minden egyéb program csak ahhoz képest kerülhet be életetekbe, hogy nehogy megzavarja a lombik protokoll bármelyik stációját. Alázat és vakbuzgalom jellemez utadon.

Mindeközben a Google Dr. javaslatai között is böngészel, illetve a Face Csoportok Önjelölt (szinte már közösségi tudományos fokozattal dicsért) Női Guruk tanácsait is elkezded beépíteni gondolataidba. Életed 180 fokban fordul ki magából. A bizonytalansággal teli életviteled extrém módon kezd egy ismeretlen régióba kalauzolni téged. Keresel kapaszkodókat, biztos pontokat, de sokszor a napok, majd hetek alatt egy hatalmas káosszal és ellentmondásokkal teli információáradatba érkezel. Megpróbálsz úszni az árral, későbbiekben nem belefulladni. Keresed a mentőkötelet, és próbálsz tutira menni.
Itt is csapda helyzetbe kerülhetsz, hiszen ha az orvosodtól kérdeznél, akkor rettegsz, hogy mit szól ahhoz, ha megkérdőjelezed az ő tanácsait? Ha a Google-Face javasasszonyait követnéd, akkor azon szorongsz, hogy mi van ha ezzel pont ártasz majd magadnak? De ha nem követed őket, akkor mi van, ha épp emiatt marad el a várva várt gyermekáldás?

Kérdések, sokféle válaszok, bizonytalanság, kételyek, vívódások, s közben megtanulsz egy új, eddig ismeretlen tudományos területen eligazodni. Komplett orvosi-biológiai lexikon kezd uralkodni gondolataidon. Latin kifejezések, véreredmények, savak, lúgok, nyákok, sejtek, s ki tudja még milyen mikro- és makrovizsgálatok, ill. ezek eredményei áraszatnak el mindent.

Ami eddig normális volt, és amiről azt gondoltad rendben van, megkérdőjeleződik. Elbizonytalanodsz, hiszen azt olvasod elég Nagy Nevű Pszichoguruktól is, hogy csak az a normális, ha 28 napos a ciklusod. Relaxációs programot biflázol és átkozol minden hormont testedben, ami nem felel meg a kihirdetett kívánalmaknak. Abszurd módon kezdesz gondolkodni, és fényévekkel távolodsz a legbensőbb énedtől, ami valójában súghatna, merre menj életed útján. Lehet már tiltakoznál, dolgoknak ellene mennél, de nincs erőd és merszed ehhez. Haladsz és haladsz egy úton, ami ismeretlen számodra, és roppant fárasztó.

Érthető, ha ez a sok új dolog, és persze a sok nem jó hír vagy egészségi állapotod mértéke megvisel téged, és teljesen elbizonytalanodsz. Minden ember, aki új vizekre evez, vagy új dolgokat tanul, elveszíti a tájékozódását egy időre. Ha nagyon ellentmondásosak ezek az új dolgok, vagy idegenek, tőled távoliak, akkor tiltakoznál ellenük, de ezt nem tehetd meg. Egyszerűen menned kell előre, hogy sikeres legyenek a beavatkozások. Ezen az úton azonban sokféle elágazással találkozol, ahol szembesülsz a következő nehézséggel is:

2. dolog, ami nehéz a lombikozásban: DÖNTÉS és FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

Egy számodra idegen világban kalandozol. Mintha teljes sötétségben haladnál, ahol a biztonságot adó fények csak pillanatra villannak fel. Hangok kavalkádja kísér, de nem egyértelmű utat jelölnek ki. Egy vizsgálat eredménye rémisztően hat rád, és letérnél a lombikról, amit támogat az egyik szakember. A másik orvos azonban lesöpri ezt, és rábeszél, hogy uccu neki, menni kell előre, nem várni, haladni, azonnal kezdeni a lombikot!

De döntened Neked kell!
Azt, hogy merre induljanak, tőled várják, a te jóváhagyásodat szomjazzák. Ha szerencsés vagy, és még pislákol benned a saját hangod fénye, akkor a döntésedet könnyebb meghoznod. De ha már csak mások véleménye irányít, akkor egyszerűen befagysz, és totál stagnálásba mész át, hiszen esetenként két egymásnak ellentmondó véleményből kell döntést hozz utadon úgy, hogy egész életre szóló felelősséget érzel válaszodban.

Sokszor mesélik el klienseim, hogy a sikertelenség után nem a negatív teszttel szembesülni a legnehezebb, hanem szembe nézni saját magukkal, és azzal az élménnyel, hogy nem hallgattak a saját intuíciójukra, belső hangjukra.
Az is gyakori, hogy van egy vélemény, ami még halasztaná a következő lombikot, vagy van egy belső fásultság, kifáradás, ami miatt időt kérne valamelyik fél, de nem mernek erre figyelni. A külső hangok és vélemények, vagy elvárások uralják a lombikozás terepét.

A döntést az határozza meg, hogy a felelősségvállalással milyen a kapcsolatod. Ha eddigi életedben kerülted a saját véleményedet egymagad meghozni, akkor most se mersz magad hangjára figyelni. Ha eddig úgy hoztál döntést, hogy a környezeted minden tagját meghallgattad, és aszerint mentél tovább, akié a legvonzóbb volt, akkor nyilván most is ezt az utat követed. Itt már izgalmasabb vagy nagyobb a tét, de a vége ugyanaz. Nem magaddal fogsz pörölni a sikertelenség után, hanem a másikra neheztelhetsz, és őt okolhatod a saját kudarcodért. Felmented magad a felelősség alól, ugyanakkor nem éled a saját életedet.

Iszonyat nehéz helyzetben vannak azok a  személyek, akik a jövőből rettegnek visszafelé. Tipikus lombik vívódás: “Azért megyek bele tucatszor valamibe, amit már rég elhagynék, és nem csinálnám, mert félek attól, hogy évek múlva nem bírom el emberileg, hogy a múltban, azaz ma meghoztam a döntésem, a NEM LOMBIKOZOK TOVÁBB mellett! Attól félek, hogy a jövőben neheztelni fogok a múltbeli, azaz a jelenlegi énemre, hogy nem a lombikozás döntött!”

Mindezek eredménye, hogy nem a magad szabályai, élményei mentén teszed meg a lombikozásban lépéseidet, hanem mint egy kis járni tanuló gyermek, vezetteted magad kézen fogva egy mások által kijelölt úton.

A döntéseket tovább nehezíti az a tény, hogy nem vagy biológus vagy orvos, és hogy nem ismered azt a területet, amit lépten nyomon kivizsgálnak a siker reményében. Így teljesen érthető, ha te azt mondod: LEGYEN, AMINEK LENNIE KELL, MINDENT BETARTASZ, amit előírnak, mégis buzdítalak arra, hogy próbáld önmagad vizsgálni, belső hangodra figyelni.
Nélkülözhetetlen az önismeret a lombikfolyamat vívódásaiban. Nem véletlen, hogy így alakult az életed, és az, hogy ezt az életkrízist Te mire használod, csak rajtad áll!

3. dolog, ami nehéz a lombikozásban: NINCS KONTROLL

Meghoztad a döntésedet, és zajlanak a lombikozás eseményei. Érzed a jelenlevést a saját életedben és együtt dobbansz sejtjeiddel, orvosoddal, az egész galaktikus természettel. Mégis itt ez a fránya kín: nem te irányítasz, nem te kontrollálod az eseményeket.

Minél több ponton van szabályozó eszköz a birtokodban, azaz  minél jobban te határoztad meg, mikor mit csinálsz, mi módon éred el céljaidat az életedben, annál jobban pusztulsz bele, hogy semmi esélyed az egész rendszerre oly erővel hatnod, ahogy a rendszer elvárja tőled a totális önátadást.

Két meghatározó dolog jellemzi a kontroll hiányát:

Kontrollvesztés 1.0 “IDŐPONT-MIZÉRIA” a lombikozásban

Van egy életed, munkád, párod, szüleid, barátok, családod…. Fontosak számodra, és bizony elég jól szervezetten működik a rendszered. Ebbe trollkodik bele a lombikozás időpont-mizériája.
Felülír mindent, átszabja a határaidat.
Eleinte csak a külső határokat: naptáradat, munkarendedet, a magánélet és egyéb teendők egyensúlyát borítja fel. Ez már frusztráló és bizony sok feszültséggel, frusztrációval, és érthető módon, sok-sok dühös pillanattal átitatott bonyodalmakkal jár. Ha ezek a nehézségek nem megoldhatók, ha kiszolgáltatott maradsz a rendszerben, mert tervezhetetlenné válnak más fontos események is, extrém módon kezd növekedni a stressz szinted. Ezen a ponton a pánik is urrá lesz rajtad,  mert azt már a kisiskolás is tudja, hogy a stressz valami Fő Gonosz Guru az Életben (ez így tévhit, mert vannak jó stresszek is – erről itt olvashatsz tőlem).

Ameddig a remény ott van előtted, mint agárversenyen a futattok kutyák előtt a vágyott nyúl hívása, addig egész jól tolerálod a kiszolgáltatottságot és a kontrollod elvesztésének a hiányét. A dühöd akkor csap zeuszi magasságba, amikor kiderül, hogy minden korábbi tetted és alázatod hiába való volt, nem sikerült a lombikod. Nagyon fontos lenne itt megállni, és rendezni mentális állapotodat, tudatosítanod hogy s mint vagy, ill. az érzelmeidnek is teret engedni, de sokszor ez elmarad, amiért később súlyos árat fizethetsz (itt írtam erről).

Sajnos a biológiai időpara, a környezet nyomása, valamint a lombikos tévhitek hajtanak előre Téged, mint ahogy a szódás is hajtotta anno a lovát, így nem nyersz kontrollt az események felett, hanem tovább gyűjtöd a frusztráló, sokszor lelkileg, testileg kikészítő eseményeket.

Kontrollvesztés 2.0 – Fájdalmas és megalázó orvosi beavatkozások, kivizsgálások élményei

Az egyik legnehezebb dolog a lombikozásban azzal szembesülni, hogy mennyi féle fájdalommal és milyen sokféle testi nyűggel kell megbékélned. Egyszerűnek tűnő kivizsgálásokat írnak elő. Mész is előre, mert semmi nem annyira fontos, minthogy gyermeked legyen. Olyan állapotba kerülsz, amiben semmi nem jelent akadályt. Bármit elvállalsz csak pozitív legyen a terhességi teszted. Mivel egy teljesen új világban kalandozol, így nincsenek előtted tapasztalatok, elfogadod azt, ami éppen adatott, legyen az bármilyen kellemetlen, fájdalmas vagy megalázó.

Különösen nehéz helyzetben vagy, ha extrém szenzitíven reagálsz minden fizikális vizsgálatra. Ez lehet csupán egy lombikozás előtti méhszáj vizsgálat, vagy egy vérvétel. Már ez is jelenthet borzalmas fájdalmat.
Vannak olyan vizsgálatok, amikhez totál ijesztő eszközök kellenek. Az orvosi teamnek mindennapiak, de lehet neked rémisztőek. Páni félelemmel menekülnél, de nem teheted.
A méhtükrözés vagy petevezeték átjárhatósági vizsgálat rutinszerű lombikozásban. A petesejt leszívás pedig elkerülhetetlen. Van, hogy ezeket a vizsgálatokat altatás nélkül kell elszenvednek, és ezek bizony sokszor szintén extrém fájdalommal járnak. Az is teljesen érthető, ha a középkori kínzások élményét adják számodra.
A progeszteron kúra sem mellékes kísérője a lombiknak, az viszont újdonság lehet, hogy mily mértékben borítja fel a normál hüvelyflórát, s ezáltal mekkora irritációt okozhat.

Hosszan folytathatnám a lehetséges kínokat. A lényeges ezekben, hogy nem érzel felhatalmazást arra nézve, hogy miben veszel részt és miben nem. Nem te irányítasz, nem adnak kontrollt a kezedbe. Sokszor nem is tudsz róla, hogy kérhetnél fájdalomcsillapítást vagy enyhe altatást. Azt kezded gondolni, hogy ezekben kötelezően kell részt venned, nincs más választásod. Elszenvedő pozícióba kerülsz, ami áldozatot csinál belőled.

Furcsa módon a testi szenvedés egyfajta vezekléssé alakulhat át. Hinni kezdesz abban, hogyha valami ennyi kínzó élményt ad, akkor ez megváltásként hozza majd a gyermeket. Neked meg kell küzdened, mert “Semmit nem adnak ingyen az életben!” és “Mindig ilyen küzdelmesen tudtam csak célba érni!”

Felmerül benned, hogy valamit biztos elkövettél a múltban, amiért ez a büntetésed, és így ez kihagyhatatlan, mert a beavatkozások borzalmas élményét segítségként éled meg: mintha a tested szenvedésével valami érthetetlen bűnt mosnál le magadról, amiben a megtisztulás csúcspontja a terhességed lesz.

Eközben senkivel nem tudsz ezekről beszélni. Az orvos rád mordul, ha jajgatnál, vagy lealacsonyító megjegyzést tesz, hogy milyen kis hisztis vagy! Összemész apró kicsi emberkévé és rettegsz, nehogy valaki ezt észrevegye.

Némán zokogsz befelé, és azt gondolod, veled kurva nagy baj van, mert nyilván mással ilyen nem fordul elő. Elhiszed, hogy feleslegesen rinyálsz, és szép lassan lebeszéled magad Önnön magadról. Elfordulsz a testi élményektől, és elfordulsz a gyászos, félelmetes érzéseidtől is, a rettegést körön kívül helyezed.

Ha már a családod, barátok, ismerősök felé titokban marad az egész lombik procedúra (ami gyakori a sokadik sikertelen lombik után), egyszerűen esélytelenné válik, hogy megosszad valakivel a lombikozásos élményeidet.

Egy időben éled át a fájdalmas beavatkozások borzalmát, s egyidőben fordulsz el magadtól, maradsz magányosan vergődve a kínok börtönében. Tabu lesz minden, ami a lombikozásban téged élményként kísér, és elnémulsz. Lassan elmagányosodsz, beáldozod magad.

Valójában traumatizálódsz, ami a sok-sok fel nem dolgozott korábbi veszteséged gyászos érzéseivel együtt teljesen padlóra küld téged. Elvesztetted a kontrollt és sodródsz az árral, amiben kikészülsz. Mindez nem napok, hetek alatt történik meg, hanem sokszor hosszú hónapok, akár évek alatt zajlik le. Extrém mértékben kifáradsz, hiszen gyakori az alvászavar, a koncentrálási nehézség, a testi legyengülés, az étkezési, emésztési problémák megjelenése….

Ha szerencséd van, találsz egyfajta mentális támogatást. Eljössz hozzám, és visszatalálsz a teljesértékű életedhez, amiben lenni jó, kielégítő, s amiben kibírhatók a kudarcok, és sikertelenségek. Van rá mód, hogy, feldolgozd a lombikozásban megélt sikertelenséged élményeit, és találj egy utat, amiben kíméld magad, és olyan döntéseket hozz, melyek a TIÉDEK, ÁLTALAD KONTROLLÁLTAK!

4. dolog, ami nehéz a lombikozásban: VÁRAKOZÁS

Nyomorultul nehéz a Nők helyzete, ha lombikba kezdnek. Míg a férfiak sejtszintű nemzőképessége bármelyik pillanatban biztosítható, addig  a nőknek ez évente kb 12-szer adatik meg.

Havonta 1x található meg a petesejt a petefészek rejtett zugában és 12 órán keresztül képes a megtermékenyülésre.

Ha kimarad ez a szűk időkeret, mert bármilyen vizsgálat hiányzik, akkor az minimum 1 hónapnyi várakozást eredményez. Ha bármely vizsgálat eredménye eltérést mutat, akkor hosszú hónapok kezdenek hiábavalóan peregni.
Mintha szép lassan és csendesen elfolyna az életed, de közben nyomaszt az időpara is téged: KETYEG A BIOLÓGIAI ÓRÁD.

Várakozol a vérvétel időpontjára. Majd az eredményre. Majd az orvoskonzira. Majd a beszedett gyógyszerek vitaminok, hormonok által generált újabb vérvételeredményekre. Újabb orvoskonzira és újabb és újabb és újabb eredményekre.

Nem csoda, ha a várakozásban kiégsz és elcsüggedsz. Hasonlít mindez az elmaradt olimpiák élményére. 4 évente pár hetük van a sportolóknak, hogy bizonyítsák ügyességüket, erőnlétüket, kiválósságukat és megnyerjék az áhított medálok egyikét. Ha sikerült, hurrá és magasság! Ha nem, akkor keserűség és csüggedés. Amennyiben ez nem is rajtuk múlik, mert valamiért nem utazhatnak el a versenyre vagy épp lebetegednek az olimpia napjára, akkor ismét 4 évet várhatnak, készülhetnek a következő megmérettetésre. Amennyiben kiöregednek a versenyből, akkor a megküzdés élménye nélkül marad fájó hiány az életükben.

Szerintem ez Neked is ismerős állapot, és így talán átéled, miért is nehéz ez a sok várakozás, ami a lombikozásban elkísér téged.

5. dolog, ami nehéz a lombikozásban: MEGTERHELŐ testileg, lelkileg, anyagilag, emberileg

Mondjuk ki bátran, ROHADT NEHÉZ LOMBIKOZNI!

A testedet kínokban tartod hetekig, hónapokig. Bombázod kemikáliával, amiknek a lehetséges következményeit sokszor el se mered olvasni, de ettől még 0-24-ben érzed hatásait. Kellemetlen beavatkozásokban veszel részt. Nincs olyan női zegzúgod, ahová ne nézett volna be legalább egy orvos (de van, hogy 4-5-6 is megfordul “benned”).

Megviseli a lelkedet is ez a sok beavatkozás. Érzelmi hullámvasúton utazol, amiben extrém magasságok és mélységek követik egymást. Sokszor nincsenek erre korábbi tapasztalataid. A szégyenkezés, cikiség érzése is kísérhet téged. Lehetsz elárvult, magányos, kétségbeesett. Kifáradhatsz, elkomorulhatsz, kiéghetsz.

Inged-gatyád ráköltheted. Bár épp részt vehetsz ingyenes lombikozásban is, de ezt nem minden orvos és intézmény biztosítja. Ha mást választanál, vagy speckó vizsgálatra van szükséged, amik nem finanszírozottak, akkor súlyos százezrekbe, milliókba kerülhet egy egy lombikfolyamat. Nyilván mindben a siker garanciája bújik meg, hát ezt Ki ne fizetné meg? Bárki, aki képes rá.

De nyugodtan kimondható, hogy ez megterhelő, extra nagyon megterhelő, még annak is, aki amúgy kiváló keresetnek örvend.
Súlyosbítja a terhet, ha a család is beszáll az anyagi támogatásba. Ott már nemcsak a személyes vágyadat elégítenéd ki, hanem megfelelnél ennek a segítségnek is. Legyen sikeres a lombik, hogy legyen hozama a befektetésnek.

Amennyiben ez egyfajta zsarnoksággal is párosul, azaz kimondottan elvárt a gyermeknemzés, akkor teher a teherre kerül. Összeroppant téged, és emberileg totál kikészülsz. Érthető állapot ez: testileg, lelkileg, pszichésen és anyagilag is teher alatt vagy. Nem lehet ekkora nyomást kibírni, csak súlyos áldozatok árán, azaz beáldozod magad a remélt siker oltárán. Arról pedig, hogy ennek milyen következménye van, már feljebb írtam Neked.

6. dolog, ami nehéz a lombikozásban: NINCS MAGYARÁZAT arra, hogy miért nem sikerült a lombik

Mi emberek úgy vagyunk behuzalozva, hogy minden elviselhető, ami konkrét és megfogható. A legnehezebb dolgunk akkor van, ha valami bizonytalanság vesz körül bennünket.

A lombikozásban komoly kihívás azt elfogadni, hogy semmi nem biztos és egyszerűen semmi nem ígér 100%-os sikert. Akárhány vizsgálatot elvégeztetnek veled, vagy bármilyen beavatkozásban részt vehetsz, mind mögött ott van, hogy lehet, nem jársz sikerrel, nem lesz lombikból gyermeked.

Tudom, hogy ez egy nehéz tudás, de mégis nagyon fontos, hogy tisztában legyél vele: nem az a cél, hogy vakon higgy és bízz abban: “TUTI SIKERÜLNI FOG, MOST ANYA LESZEK!” – mert erre semmi garanciát nem fogsz sehonnan kapni! Sem a természet nem biztosít téged erről, sem a művi beavatkozások nem ígérik ezt Neked!

A lombikozásban részt vevő team: orvosok, egészségügyisek, biológusok… stb. látnak ugyan részeredményeket, amiket próbálnak harmonizálni a sikeres lombikozás érdekében, de ha születik is megfelelő minőségű embriód nem tudják a Petri-csészén túl értelmezni az eseményeket. Nem tudni, mi okozhatja a sikertelenséget, nem adnak magyarázatot (mert ők se látnak tovább), hogy miért nem leszel terhes. Sokszor nincs egy adekvát, mindent megmagyarázó értelmezése a kudarcodnak, csupán a hiány fájdalma kínozza lelked és tested.

Ilyenek vagyunk mi emberek. Kell, hogy értelmet és magyarázatot kapjunk életünk történéseire. Ezt könnyen keressük a konkrét dolgok világában. Alapvetően senki nem örül egy betegségnek vagy testi nyűgnek. Mégis, ha lombik sikertelenségek állnak mögötted, és nincs magyarázat rá, akkor vágyakozni kezdhetsz olyan testi állapotokra, amik okot adhatnak kudarcodra. Így lehet az, hogy megváltásnak érzel egy immunológiai betegséget vagy egy endometriózist vagy egy súlyos genetikai elváltozást….
Alapvetően tuti a frász törne ki rajtad, ha egyéb okból kapnál diagnózisokat, de itt máshogy működsz. Kissé bizarrul zajlanak az értelmezéseid, mert bár lesz a kezedben egy lehetséges magyarázat a sikertelen lombikra, de mégiscsak komoly életminőséget romboló állapotot mutatnak a vIzsgálatok eredményei. Valójában még nagyobb küzdelemre számíthatsz, de az, hogy van egy dokumentum, ideig óráig vigaszt adhat.

Azt gondolhatod, hogy “NINI, ITT AZ OKA A SIKERTELENSÉGNEK, AKKOR NINCS MÁS FELADAT, MINT EZT A BETEGSÉGET VAGY DEFICITET ORVOSOLNI, ÉS UTÁNA TUTI SIKERÜLNI FOG A LOMBIK!”

Valójában még nagyobb kihívás elé állsz, s bár a MAGYARÁZAT megkönnyebbülést hozhat, de mégis ott marad a bizonytalanság állapota. Ha erről nem veszel tudomást, akkor vakon tévedsz egy megterhelő és lélekromboló mentális útra, amin illúziókba kapaszkodva haladsz a teljes testi és pszichés szétcsúszás felé.

7. dolog, ami nehéz a lombikozásban: “Sikertelen vagyok, kudarcot vallottam!”

A “Sikertelen vagyok, és egy nagy rakás…..” élménye nem csak a végső megmérettetésben lehet társad, sajnos az egész lombikozásodat végig kísérheti. Lehet nem is nyíltan bukkan föl, hanem lappangva, gondolataid között mélyen megbújva. Ettől még kiszolgáltatottabbá válsz, és még kevésbé leszel képes megküzdeni vele.

A kudarccal való kapcsolatod a természetes fogantatás elmaradásaival kezdődik!
Izgatottan várod a menstruációd elmaradását, és reméled, hogy “Igen, most sikerült, terhes vagyok!” élményét. A türelmed hónapról hónapra lassan elszáll, és valahol mélyen motoszkál gondolataidban a kínzó kérdés: Mi a baj veled?

Az elsődleges megoldások között szerepel, hogy belövöd, mikor is van a ciklusod közepe, és erre az időszakra időzített együttléteket szervezel. Ezt még lehet titokban, úgy hogy a partnered nem is sejti, Te miben mesterkedsz. A spontán élvezettel teli együttléteket számodra már itt a kontrollált jelenlét hatja át. Kissé görcsössé válsz és taktikázol, de a cél szentesíti az eszközt, így hamar lesöpröd kényelmetlen érzéseidet. A KUDARC lélekgyilkos démona azonban rád telepszik, és bizony innen nem enged téged szabadon.

Mire a lombikozásban jártas orvoshoz kerülsz, a lelked megtépázva, önképed romokban, így reménytelien kapaszkodsz a sikeres beavatkozásokba. A kivizsgálások utáni negatív eredmények is erősítik a Kudarc démonával való kapcsolatodat. Mintha szimbiózisban lennétek, egy percre nem enged Téged.

A kivizsgálások eredményeivel még megbirkózol, hiszen magyarázzák az eddigi kudarcaidat. Mivel a gyógyszerek és hormonok a siker ígéretét tartogatják, így bízol bennük, mert hiszed, hogy a sikereshez vezetnek, ami pedig majd minden negatív gondolatodat orvosolni fogja. Biztos gondoltad már, hogy akkor leszel igazán boldog, vagy önmagaddal elégedett, ha terhes leszel!

Sajnos senki nem készít fel azokra az eseményekre, amik a lombikozásban kézen fogva követik egymást

Elkezdődik a lombik protokoll, és a számok kezdik uralni a rendszert:

  • Hány tüsző érik?
  • Mennyit lehet leszívni, és ezekből hány db embrió fejlődik?
  • Melyiket lehet beültetni?
  • Marad-e lefagyasztásra alkalmas embrió?
  • Megfelelő mértékben fejlődnek-e méhed rejtekében a pici magzatok?

Csak egy kicsit nem vigyázol, és abban kezded mérni önmagad értékét, hogy HÁNY DARABBAL indulsz versenybe a lombikozás küzdelmes porondján. MIntha egy véget nem érő LOMBIK OLIMPIÁN vennél részt, ahol nincsenek pihenők a megpróbáltató sportteljesítések között. Mintha 0-24-ben bizonyítanod kellene, hogy jól termelsz, kiválóan teljesítesz, és bizony jogosult vagy elnyerni a LOMBIK-OLIMPIA arany színben pompázó medálját.

Amennyiben extrém mértékben csökkennek a számok (méghozzá tuti, hogy így jársz), azaz a a tizensok tüszőből marad 1 vagy 2 embrió, már magadba roskadsz, és ismét önostorozásba kezdesz. Pedig tudnod kell, és ez egy nagy titok a LOMBIK OLIMPIÁN, hogy a természet úgy alkotott meg Téged, hogy az a természetes, ha minden hónapban 1 esetleg 2 tüsző érik meg petefészkeid valamelyikében. Ebből aztán, ha a természet rendje engedi, 1 vagy 2, ritkán 3, még ritkábban valamivel több embrió fejlődik, ha sikeres a fogantatás.

Azaz nem a 18-26 sok tüsző az, ami a sikerességet garantálja, hanem a természet csodálatos rendje adhatja meg a gyermekáldást számotokra! Ezt lehet manipulálni, serkenteni, kihajtani, de vég nélkül nem lehet felül kerekedni rajta.

A Nők Lapja 2020. február 26-i számában részletes cikk jelent meg, amiben szakértőként is erről nyilatkoztam.

Miért nehéz eközben a sikertelenségeddel elszámolni, a kudarc démonát legyőzni?

Olyan világban élünk, ahol a teljesítmény és a siker kínál (hamis) biztonságérzetet.

Ha megfigyeled a reklámokat, akkor 70+ évesek a húszasokat meghazudtoló élettel villantanak. Csupán be kell szedni a csodapirulát, vagy be kell kenni a csodakencét, és hipp-hopp minden a régi! Teljesítés a csúcson, sikeresség pipa.
Az, hogy valójában milyen az élete bárkinek, vagy hogy mennyiben valósak a reklámok által kínált élethelyzetek, soha nem tudjuk meg, csak ha olyan emberek között élünk, akik valós történetüket osztják meg velünk.

Másik magyarázat, hogy az egész életed a teljesítés körül zajlik, erre neveltek, erre tanítottak Téged!

6 évesen iskolába mentél, és mindent mértek, számosítva értékeltek. Sajnos nálunk a poroszos fegyelem nem akar kimúlni, így a mai napig dívik, hogy nem az értékeidet és erősségeidet hangsúlyozzák, ha értékelnek, hanem erős elszántsággal bizonyítják, hogy mennyivel kevesebb vagy, mint a csúcson levők. Elültetik benned, rátanítanak arra, hogy semmi esélyed az életben, ha nem villantasz a nap minden pillanatában vagy nem vagy a csúcson.

Így amikor a nagybetűs ÉLETBEN elindulsz, könnyen rajta maradsz ezen a gondolatmeneten. Amennyiben a lombikozást is ez a hamis eszme hatja át, akkor garantált, hogy végig kínlódod az összes megpróbáltatást, ami a célodhoz vezet. Minden sikertelenség vagy kudarc összeomláshoz vezet, és ahhoz a gondolathoz, hogy értéktelen vagy. Ezt akkora nyomássá válhat, hogy az élet egyéb területein is lehetnek megakadásaid. A munkádban, a kapcsolataidban is problémák keletkeznek. Nem tudsz figyelni, nem tudsz összpontosítani és hibázol, amitől méginkább selejtesnek kezded magad érezni.

Azt gondolod, hogy teljesítened kell, mert így vagy szerethető. Rettegsz, hogy lemaradsz valamiről, és közben igyekszel megfelelni az elvárásoknak, amik kihozzák belőled a maximumot. Ez ma lehet akár 100% feletti is, de mehet 200% fölé is. Ma nagy divata van, hogy túllépj a komfortzónádon: lefogyni minden zsírt, lefutni minden távot, teljesíteni erőn felül és legyőzni mindenki mást. “Lépd át a határaidat és a mennybe jutsz!” zengik az önfejlesztő orgánumok.

Azt nagyon elbújtatva tudod csak megismerni, hogy mit tegyél, ha nem bírod, hogyan fogadd el Önmagad úgy ahogy vagy, és hogyan legyél jóban önmagaddal, úgy hogy nem vagy tökéletes (merthogy senki nem az!), és bizony hogyan fogadd el, ha sikertelen lombikokkal van tele életed útja. Én ebben segítek, mert hiszem, tudom és a praxisomban is ezt tapasztalom: Nem a sikeres vagy sikertelen lombik mér meg téged. Nem az határozza meg személyedet, hogy eléred-e a céljaidat. Sokkal fontosabb, hogy mivel gazdagodsz az életutadon vagy az, hogy amit megtapasztalsz, azt hogyan engeded, hogy formáljon, alakítson téged. Ez pontosan így érvényes a lombikozásban megélt élményeidre! Te mit kezdesz vele?

8. dolog, ami nehéz a lombikozásban: A veszteség érzése

A lombikozás érzelmi folyamatairól itt korábban már írtam egy nagyon részletes cikket.

Összetett és bonyolult lelki folyamatok zajlik benned, ha lombikozol. Hajt a vágy, hogy gyermeked legyen és sokszor nem marad se időd, se energiád átélni azokat az érzéseket, melyek a lombikozásban Téged megtalálnak. Mivel tapasztalatlan lehetsz-e téren, és mivel tévhitekkel bombáznak Téged, így elveszve érzed magad, amikor szembesülsz a veszteség élményével.

Azt gondolod, hogy a veszteségedre csak az nyújthat vigaszt, ha megfogan magzatod és gyermeked majd karodban ölelheted. Ez hatalmas terhet ró életedre, hiszen így kimarad az épp megélt veszteséged élményének átdolgozása, de annak a terhét cipeled tovább. Mintha zsákokat pakolnál a hátadra és elvárnád magadtól, hogy mindenben ugyanúgy teljesíts, mint ezek nélkül.

Amikor a rendelőmben elsírják magukat klienseim, mert fájdalmas szomorúsággal élik át a lombikozás veszteségét, sokszor kérnek bocsánatot. Szégyenkeznek. Sajnos ezt tanulták meg korábban, hogy sírni tilos. “Ne picsogj!” “Ne hisztizz!” “Ne sajnálkozz!” “Szedd össze magad!”

Ha eljönnek hozzám, és a beszélgetések mentén felszabaduló érzések bizony kiáramlanak. Mi mást tennének? Ez a dolguk. Mint a pattanás a bőröd felszínén. Annak feszítő fájdalma is akkor fog enyhülni, ha kinyomja, kipucolja a kozmetikusod. Az érzések is ilyenek. Felgyűlnek az élet eseményei közben, és ki akarnak áramlani. Minden érzést fizikai reakció követ, és persze gondolatokat is szül. Akkor tudsz elfogadó lenni önmagaddal, ha hagyod, hogy  a veszteségérzésedet átérezd, gondolkodj róla, és megengedd, hogy gyászold. Ugyanaz történik, ha valakit vagy valamit elvesztel. Nyilván sírsz egy temetésen, akkor miért ne sírhatnál a lombikos lehetőséged elvesztésén?

Akik végül sírnak nálam, megkönnyebbülnek. Nagyon. Szóval ne cipeld ezt a nehéz érzést, hanem engedd, hadd folyjon!

9. dolog, ami nehéz a lombikozásban: “Magamra maradtam, egyedül vagyok!”

A sikertelen lombikozás egyik legkönyörtelenebb következménye, hogy szép lassan, lombikról-lombikra eltűnnek mellőled a fontos kapcsolataid.

Eleinte beszámolsz mindenről, és nagy szurkolótábort növesztel. Család, barátok, kollégák követik az eseményeket. Igen ám, de senki nincs felkészülve arra a lelki teherre, hogy mit tegyen, ha a lombik sikertelen. Se te, se a környezeted nem tud ebben jelen lenni. Te nem tudod mit is kérj, vagy hogyan tedd ezt, de a környezetednek sincs hozzá eszköze, miként kezelje a küzdelmed hiába valóságát. 
A veled egykorú nők, barátnők vagy ismerősök is kiesnek a rostán, mert úgy látod, hogy könnyen teherbe esnek, amitől egy lesz mélyen tátongó űr köztetek, amit nehéz áthidalni. 

Egy érzelmileg zavaros helyzetbe érkezel. Lehet hogy a környezetedből tapintatlan megjegyzések vagy kérdések érkeznek hozzád. Eleinte igyekszel kielégíteni mások kíváncsiságát. Sajnos sokszor egészen kínos és bántó kérdésekkel is szembe találod magad. Ezek a kényelmetlen helyzetek arra kényszerítenek téged, hogy kerüld mások társaságát. Ennek az az oka hogy nincs benned bátorság arra hogy valamilyen módon megvédjed magadat. Amennyiben „a jókislány szerepében tündökölsz” akkor különösen nehéz számodra, hogy kijelölöd azokat a határokat, melyek neked biztonságot és védelmet adnak.

Mi is történik valójában a vég nélküli lombikozásban?

Pároddal gyermeket szeretnétek, aki sajnos nem tudott a hálószoba rejtekében, intim közelségben megfoganni. A segítséghez különböző orvosokhoz mentek. Kivizsgálásokon vesztek rész. Ennek következménye hogy az összes beavatkozás sérti és rombolja azt az intim határt, amivel egyébként a természetes helyzetben védenétek magatokat. Nyilván a hálószobába nem vinnétek be a rokonokat, barátokat, ismerősöket, hogy bemutassátok nekik, mi módon vagy milyen Intimitással, milyen izgatottsággal igyekeztek gyermeket nemzeni. Attól azonban, hogy ez az egész mesterséges lombik procedúra kikerül az intimitásból, és a mesterséges orvosi beavatkozások irányítják, a Te vagy a Ti védelmi zónátok is meginog.

Mindannyian arra vágyunk, hogy támogatottak legyünk, és ne kelljen félnünk az élet dolgaitól. Vigaszt keresünk szorult helyzetünkben, s talán belátható, hogy a gyermektelenséggel záruló ciklusaid jelentősen növelik a rémületedet. Teljesen érthető, hogy ezektől az aggódó érzésektől és negatív gondolatoktól szabadulnál. Emiatt igyekszel az ismerősségi körödtől támogatást nyerni. Nyilván eleinte arra nem készülsz föl, hiszen nem is lehet, mivel járnak ezek a beavatkozások, milyen testi és milyen érzelmi következményeket hordoznak magukban. Mindezzel csak akkor szembesülsz amikor már benne vagy a folyamatban.

Napról napra kell levetkőznöd azokat a gátjaidat, melyekkel amúgy védenéd a saját intimitásodat. A mesterséges beavatkozások közben nem te döntöd el, hogy miről számolsz be egy orvosnak vagy bármilyen asszisztensnek, hanem az ő kérdéseikre, akár a szégyenérzetet bevállalása mellett, kötelességed válaszolnod, hiszen csak így tudnak segíteni neked. A védelmi gátak akkor kezdenek igazán hiányozni, amikor a környezeted kíváncsisága is szégyenérzetet indít el benned, mert egyre gyakrabban olyan kérdéseket vagy megjegyzéseket kapsz tőlük, amiknél már érzed, hogy ezek téged mélyen bántanak, sértenek, akár dühítenek. MIvel nem mersz a dühödre támaszkodni, így ezen a ponton nehézzé válik a helyzetet kezelése, amihez megint csak „jókislány szerep” ad magyarázatot.

Ő azt sugallja, hogy nem szabad haragudnod, a dühödet kinyilvánítanod pedig egyenesen tilos. Miközben ez a harag nem több, mint jelzés arra nézve, hogy valamilyen módon a te saját védelmi zónát sérült, és nem vagy biztonságban. Védelemre szorulsz, amit képtelen vagy magadnak biztosítani, így inkább a kapcsolataidat kezded kerülni. Elfordulsz Tőlük, és egyben eltávolodsz a vigasztól, a támogatástól is, amire vég nélkül szomjazol. Szép lassan elnémulsz, majd végtelenül elmagányosodsz, totál egyedül maradsz. Ettől a lelkedben zajló folyamatok nem szűnnek meg, sőt beterhelődnek a szégyen égető poklával és a haragod fortyogó lavinájával.

Ahhoz hogy ismét jól érezd magad, még ebben a nehéz lombikozásban is, elérkezett az idő, hogy kijelölöd azokat a határokat amiben egyesek átléphetnek bizonyos pontokon, mások azonban ezen kívül maradnak. Nyilván sokkal nehezebb onnan felállítani a védelmi zónádat, ahol már túlságosan engedted, hogy az események a te kontrollod nélkül zajlódjanak. Hidd el, van lehetőséged meghatározni azt, hogy kinek milyen mértékben adod át a te kis intim titkaidat, és kik azok akikkel viszont nem akarod a továbbiakban megosztani azokat az érzéseket és gondolatokat, amiket a lombikozás közben megélsz. Tudom, hogy ez nehéz és küzdelmes. Mégis buzdítalak, mert annál rosszabb, mint a magányérzet és ez az egyedül való küzdelem ezekben a nehéz helyzetekben végtelenül kizsigerelők, fárasztók, és extra mértékben elgyötörtté tesznek téged.

Gratulálok Neked, ha végig olvastad a lombikozásban megélhető 9 legnehezebb dolgot! Amennyiben kezdő vagym, és épp indulsz ezen az úton, akkor vidd magaddal sorkövetőként, és vértezd fel magad a lehetséges nehézségek ellen!
Ha gyakorlott és lombikozó vagy, aki sok sikertelen próbálkozásban már eltévedve keres kapaszkodókat és lelki nyugalmat, remélem találtál vigaszt soraimban. Teljesen rendben van, ha egyedül ezt nem bírod!
Nem is kell! 
Segítek!

Gyere mesélj, várlak szeretettel!

 

Ölelés: Gyetvai Viki, a Léleksimogató
LOMBIKOS támogató CSOPORT a Facebookon:
https://www.facebook.com/groups/246496832462921/?ref=bookmarks
Gyere, várunk szeretettel Téged is!

Jelentkezz be hozzám terápiára az alábbi űrlap segítségével!

1 + 8 =