„Látlak” minden nap ahogy rohansz, ahogy szaporán kapkodod lábaid. Lehet, hogy reggel egymásnak is ütődik karunk vagy vállunk, ahogy közösen próbáljuk legyőzni a nálunk valamiért egyre gyorsabban ketyegő, kattogó órák mutatóit….

Sajnos ez nem mindig sikerül. Mindannyian, mintha egy igazságtalan versenyt futnánk az idővel, a saját életünk eseményeivel.

Egy ilyen reggeli vagy délutáni hajtásban jutott eszembe egy nagyon egyszerű relaxációs technika, amihez pusztán annyira van szükség, hogy összpontosítsad minden figyelmedet a tested rezzenéseire.

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Íme a sétáló relaxáció általam kifejlesztett módszere

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Most ne kifele figyelj, ne a problémáidra összpontosíts, hanem csakis testedre a haladásod közben!

Célszerű egy fokozattal lassabb tempóra kapcsolni, de ne állj meg, mindent a mozgásod közben tudatosíts!
Az aprólékos önmegfigyelésben haladj lentről felfelé porcikánként: ujjaid, talpad, sarkad, lábfej felső része, bokád, lábszárad, térded, combod, feneked, csípőd, alhasad, hasad, mellkasod, vállaid karjaid, kézfejed, ujjaid, tenyered, hátad, nyakad, tarkód, fejed, és végül az arcod se maradjon ki!
Figyeld meg minden testrészednél, hogy milyen ruhanemű burkolja, s ezek milyen érzetet adnak. Aztán a mozgásod következtében érzékelheted az izmaid, izületeid munkáját. Vajon ezek milyen élményt adnak?
Milyen az egész tested érzete a mozgás által, és milyen ha csak egy-egy testrészedre figyelsz?
Vajon milyen a hangulatod éppen? Ezt hol érzed a testeden megjelenni?
Milyen érzések kísérik utadat? Talán ez is meglelhető a testeden érzetként?
Vajon melyek azok a gondolatok, amik folyamatosan megzavarnak, s mit lehetne ezekkel kezdeni, mivel lehetne őket „lecserélni”?
Hol vannak a jó pillanatok, s hol érzel kellemetlent a testeden?
Ami valahol jó a testednek, azt hogyan lehetne elérni azokon a testrészeken is, ahol valami diszkomfort érzetet kelt?
Ha feszült vagy görcsös egy-egy testrészed, akkor arra külön figyelj! Vegyél jó nagy mély levegőket, amiket lassan fújsz ki. Közben mondd magadban, hogy minden kifújt levegővel távozik a görcsösség, ne adj isten valamilyen fájdalom is.

Ha ezen mind végig mentél, akkor egyszer csak arra leszel figyelmes, hogy megnyugodtál, pihentebb vagy, és lendületesebb talán rugalmasabb is.

Nagyon sokat segít, ha valamilyen írásos formában rögzíted a tapasztalataidat. Ezekből a lejegyzésekből ki fog bontakozni a tested életútja, ami valójában Te vagy! Sokszor terápián a rendelőmben is ezeket a naplózásokat felhasználjuk, mert rengeteg információ van benne rólad, az életedről.

Az önismeret ad egy biztonságot, és az, hogy kapcsolatban vagy a saját testeddel a biztosíték arra, hogy amit emlékeidben fizikálisan megőrzöl, arról tudod, hogy mi történt veled pontosan. Minél tisztább a kép, annál inkább a saját utadat tudod járni, önmagadat megvalósítani. Ha ezt eléred, ettől önmagában csökken a stresszérzeted, és nem egyfolytában magad után rohansz, hanem megad előtt kijelölöd azt az utat, amit bejárni szeretnél.

Azért ez óriási különbség, nem?

Neked milyen saját magad által kifejlesztett stresszűző technikáid vannak?

Osszad meg velünk a kommentek között!