Önismeretben gazdag szép napot Neked!
Ha új vagy itt, akkor tudd: Gyetvai Viki vagyok, mentálhigiénés szakember, transzperszonális terapeuta, meddőség-tanácsadó.
Nőknek és férfiaknak segítek, hogy a meddőségük, ill. szexuális problémáik lelki okait felkutassák, majd megoldják.
Elkísérlek azon az érzelmi úton, ahol megtaláljuk meddőséged lelki okait. Ugyanezt teszem, ha szexuális problémáid vannak.
Légy üdvözölve,és fogadd szeretettel soraimat!
Sajnálom, de én nem dolgozom ingyen!
Hogy lehet az, hogy Ön nem ad ingyen órát? Hogy kérhet ezért pénzt? De hát Önnek jó a szíve, nem? Azért végez lelki munkát! Még hogy ennyiért adni egy órát! Olyan, mintha élősködne rajtunk, szinte kihasználja a nyomorúságos életünket! … stb.
Nem fogom folytatni azt a panaszáradatot, amikbe időnként belefutok munkámat illetően. Nehéz megmagyarázni az ilyen mondatokat hangoztatónak, hogy miért nem lehet ingyen adni egy terápiás órát meddőség kezelése esetében (sem).
Amúgy nem ilyen határozottsággal kezdtem annak idején én sem a munkámat, sőt. Szerintem mindenki, aki erre a segítői pályára lép (mentálhigiénés szakember, pszichológus, fejlesztő…), eleinte gondot jelent, hogy nem lehet önzetlenül senkin sem segíteni. Én is így indultam. Bárkit fogadtam, és az árakból radikálisan engedtem egyre lejjebb, megsajnálván a másikat. Aztán lassan rájöttem, hogy ezzel ártok a legtöbbet, de nem magamnak, hanem a másiknak, aki épp a meddőség lelki okait kutatja velem.
Most csak a 4 legalapvetőbb dolgot árulom el erről, miért nem dolgozom ingyen!
- Mert nem jössz el a megbeszélt időpontokra!
Egyszerűen nem lesz fontos számodra, hogy a megbeszélt kereteket megtartsd. A meddőség terápiája nem egy kellemes délutáni teázgatás. Kemény érzelmi munka, amiben bátran küzdesz a segítségemmel a belső démonaid ellen. Ezért időnként mélypontokat is átélhetsz, ami nem a meddőség kezelésének haszontalanságát jelöli, hanem, hogy megtaláltunk egy olyan gócot az életedben, amivel KÜZDENED kell.
Ha nem fizeted ki az órákat, és nem tartod be a megbeszélt fizetési kereteket, akkor elmenekülsz ezek elől a mélypontok elől, nem dolgozod fel a meddőséged lelki okait, és egy tapodtat se lépsz előre életed útján!
S még egy: ott ülnék egyedül ezzel “üres szék” helyzettel…. – Bocs, de erre nem szerződöm senkivel!
- Mert nem dolgozol semmit két terápiás találkozás között.
Egy korábbi cikkben írtam, hogy érdemes naplót vezetni a belső történésekből, itt találod, kattints ide! - Mert én ahhoz, hogy ezt a rengeteg tudást megszerezzem, bizony nagyon sokat tanultam, amiért én is fizettem.
Hiszek a minőségben, és abban, ha folyamatosan jó terápiákat szeretnék vezetni, akkor mindig tanulnom kell, és fejlődnöm. Ez alap számomra, amihez bizony nekem is hozzá kell járulnom. - Mert én ebből, a meddőség lelki okainak terápiájából élek.
Hiába mondom a lenti péknek, hogy na, épp teherbe esett egy meddő nő, aki 11 lombikon van túl, 8 év kétségbeesése váltott át örömre, lelkesedésre, szóval add ingyen te is nekem a kiflit, kenyeret! Hát bizony, körbe röhögne, és sorolná, hogy mi be kerül neki egy kifli elkészítése.
Tudom, hogy van akinek nehéz behelyettesíteni a “liszt” ára helyére azt a tevékenységet, amit egy meddőség tanácsadó végez, s nem is fogom ezt most párhuzamba állítani. Sajnos nem fogható kezedbe az, ha velem együtt keresed meddőséged lelki okait (kivéve a teásbögrét, amiben megkínállak egy frissítővel), de ígérem a lelked legmélyéig maradandó önismeretre, és önbecsülésre teszel szert, ha a lombikkezelés vagy inszeminációra való felkészülés közben nem csak a testedet trenírozod a NAGY mutatványra, hanem a lelkedet is megerősíted!
Kell ennél több?
Ha szeretnél még többet tudni arról, hogyan dolgozom a meddőség terápiája közben, vagy akár rólam és elveimről, akkor iratkozz fel a “Lélek masszázs” leveleimre itt:
Bátran írj hozzászólásban, ha neked egyéb tapasztalatod is van, de ne hallgasd el véleményed, meglátásod se, hadd tanuljunk Tőled is!
Biztos van valaki, akiről úgy érzed, hogy számára a meddőség aggasztó és nehéz. Küldd el ezt a cikket, biztos, hogy segíteni fog neki!
Köszönöm, ha megosztod, és lájkolod, ha tetszett írásom!
Ölelés:
Viki, a Lélektündér
